tizennégy

Az élet szép.

felkelsz, és nem aludtad el a hajad. friss tejet ihatsz a kávéhoz. úton vagy, és tudod, hogy várnak, bárhová is érkezel. nézel ki a vonatablakon. újraolvasod a kedvenc könyved, és ugyanúgy megérint, mint elsőre. elkészülsz egy rég halogatott munkával. kitisztítod a lefolyót. sétálni viszed a kutyát. rád mosolyog a fiú, akivel együtt jársz dolgozni, de még sosem volt merszed megszólítani. a legjobb barátod átmegy a vizsgán. a szemedbe néz, és bevallja, milyen fontos vagy neki. rájössz, mégsem híztad ki a bikinidet. a szőke, angyaltermetű húgod babát vár. zene, zene árad az ereidben, mint a legerősebb kábítószer, amit valaha is próbáltál. megdícséri a főztödet/ a ruhádat/ a hangodat/ az írásodat/ bármit, amibe a lelked egy részét is beleadtad.

az élet szép. legyél rá büszke, hogy a  része vagy ennek az élménynek, mert nélküled nem lenne olyan kék az ég, és nem lenne olyan jóízű az étel.

lehet, hogy bántanak. lehet, hogy elhagynak, nem sikerül az angolspárga, lehet, hogy még sosem láttad a tengert. lehet, hogy hiányzik a fél karod, de az élet akkor is, neked is, ingyen is szép.

és most büszke vagyok magamra, mert tegnap csak dacból gondolkodtam ilyeneken. mi az, hogy "depisen szépeket író"? nem gyarapítom senki panaszlistáját!, ezért nekiálltam ellentervet kidolgozni. de most leírtam, és érzem, így is gondolom. nem vagyok elégedett, mert sosem lehetek az, de az életem szép. és még csak nem is kellett nagyon keményen dolgoznom érte

Hírdetés