pihenés

Nagyjából a legjobb dolog, ami az elmúlt évben történt velem, hogy újra és újra megtapasztalhattam, mennyire hihetetlenül szuper őszintének lenni. Persze, az esetek nagy részében könnyesen, szentimentálisan hülye vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem ismerem fel az események súlyát és komolyságát. ma először volt alkalmam leülni csündben és imádkozni, hálát adni azért, (hogy egyáltalán még életben vagyok) amit tavaly kaptam és átélhettem. és valóban; minden okom megvan rá, hogy hálás legyek. hálás és elhivatott – hiszen ezt a sok ajándékot azért kaptam, hogy minden lehetőséggel élni tudjak. őszintén szólva, nagyon élveztem 2008-at, legalábbis így utólag. minden pillanatát, még azokat is, amikre nem elmékszem.

Egy levéltváltást másolok be ide, pusztán azért, hogy ne kelljen rajta gondolkodnom. mellesleg, mi tényleg így élünk együtt.

Helló Béb,

Ma nem nagyon fogok ráérni beszélgetni, ezért úgy döntöttem, inkább írok neked (okom még az is, hogy írni jobban szeretek, mint magyarázkodni, meg hogy végig kell gondolnom, mit és hogyan szeretnék mondani stb).

Múlt héten egyszer megkérdezted, haragszom-e rád, és akkor azt mondtam, hogy nem, és próbáltam is így érezni. Valájóban rettentő dühös voltam, és ez nem múlt még el. Pedig tudom, hogy mindketten mindent megpróbáltunk, ami egy ilyen kis helyen két őrült között egyáltalán lehetséges.

Nemrég fejemre olvasták, mi az ‘igazi’ barátság, meg hogy nem viselkedem baráthoz méltón, ezért most megpróbálok nem nagy szavakkal dobálózni. Csak a lényeget:

Haragszom rád, mert azt mondtad, segíteni akarsz nekem, mikor láttad, hogy gondjaim vannak. Ezt köszönettel elutasítottam, mert azt hittem, felnőttek vagyunk… (nézd el nekem ezt a mániákus hajlamot az önállóságra). De mikor lehetőség lett volna valóban segíteni, te nemhogy nem álltál mellém, inkább rám hárítottad a felelősséget, hogy a saját bőrödet mentsd. Várj, tudom, h nem így volt, de a látszat bizony ezt mutatta…

Haragszom rád, mert -tudom, segítő szándékkal- beavatkoztál egy olyan ügybe, amiben még én sem látok/érzek tisztán mindent, és ami-úgy gondoltam- inkább tartozik rám, mint rád. Tudom, hogy a barátom vagy, és ez nagyon sokat jelent nekem, de van egy határ, amin túl senkit nem engedek be, és ez tőled teljesen független. Megvan az okom rá, miért vagyok ilyen, és hidd el, bármilyen nehéz is nekem, nem fogok megváltozni.

Haragszom rád, mert borzalmasan viselkedtél velem (is), mikor Dani itt volt. Akármit is teszek, ez a fiú az életem része, egyszerre szép és fájdalmas, de mindenképpen nagyon nehéz, és csöppet sem segít, hogy mindenkivel küzdenem kell miatta. Nem védem őt, nem keresek kifogásokat, nem is kértem senkit, hogy tanúsítson megértést. Cserébe viszont elvárom, hogy mindenki hagyjon békén ezzel az üggyel.

És hogy teljes legyen a kép, haragszom rád, mert féltékeny vagyok. Azt hiszem, te ugyanezt éreznéd a helyemben, és egyébként sincs előtted szégyellnivalóm. Féltékeny vagyok, amiért Tibi hajlandó veled találkozni munka után, engem pedig mindig lepattintott. Tudom, hogy semmi közöm hozzá, mit csinál a szabadidejében, ahhoz sincs semmi közöm, hogy mit csináltok ti együtt, egyszerűen csak nem tudom megemészteni, hogy inkább van veled vagy a punk haverjaival, mint velem – lehet, hogy egyátalán semmit sem akar tőlem, de ez akkor sem tisztességes. Ha eldöntötte, h nem kellek neki, akkor szerintem illene megmondania, ha pedig jól érzi magát velem és szeretne megismerni, akkor… nem tudok más megoldást, mint a közös programokat.

Nézd, ne vedd kiborulásnak ezt a levelet. Valószínűleg ugyanúgy fölkel holnap a nap, mint eddig, és egyikünk sem fog varázszóra megváltozni. Az az igazság, hogy nem akarok fiatalon gyomorfekélyt kapni, nem akarom az enerigámat gyűlöletre és szorongásra pazarolni. Szeretem az életet, és szeretném magam jól érezni benne. Szeretlek, és nem akarlak elveszíteni, ezért úgy érzem, muszáj felnőttként kezelnem téged.

 

Azt hittem, hogy el akarsz költözni, vagy valami ilyesmi rémes!!!
 
Ok. Vegyük sorra. Az az sms ügy elég hülyeség volt. Lehet, hogy úgy érzed, nem álltam ki melletted, de én inkább beszéltem volna a Tibivel, mint felidegesítsem ilyesmivel, mikor dolgozik. Én is mindig utáltam ilyen kézremegtetős üziket kapni, mikor gödröztem, mert elég nehéz más seggét nyalni, ha nem vagy ép az idegtől…de a Tibi mondta, hogy sejtette, hogy nem én írtam, mert én használok ékezetet…
Jaj, de utálok ez miatt magyarázkodni!! Én próbáltam nem nagyon belefolyni ebbe az egészbe, a kétségeimet elmondtam mindkettőtöknek az elején, de asszem azt le tudtam rendezni magamban és tényleg, szívből szurkoltam! Mindkettőtöket szeretlek nagyon!! Nem ér azt kérni, hogy álljak egyik vagy másik oldalra, mert ezt nem tudom megtenni!!
kértem a Tibit is, hogy beszéljen már veled, mondta is, hogy fog, és tudom, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja, de most mit csináljak??! nem verhetem ostorral eléd! (pedig az vicces lenne!:))
Az a baj a Tibivel, erről tegnap beszéltünk is, hogy neki elég egyetlen vita vagy konfliktus ahhoz, hogy kiszálljon, mert inkább feladja, mint küzd és ez egy oltári nagy hülyeség-szerintem-de mindenki élje úgy az életét, ahogy neki tetszik amíg másokat nem zavar. Nem akartam, hogy ez legyen!! Képzeld magad az én helyzetembe, ha mondjuk én járnék a Danival és arra kérnélek, hogy válassz köztünk, kinek adsz igazat sötöbö…ez durván hangzik, de tök ilyen!
Az a baj, hogy én téged is megértelek, őt kicsit kevésbé ezzel a hárítás dologgal, de én így szeretlek titeket, ahogy vagytok!! És pont én hadd ne osszam már az észt párkapcsolati ügyekben, mert az kabaré! 🙂
 
Ami a Danit illeti, teljesen igazad van! Kérlek bocsáss meg, nem fogok vele így viselkedni többé, ne haragudj! Nagyon szégyellem magam utólag is…:((persze szeretni nem fogom, mert mindig előttem lesz a könnyes arcod-ez most tottál szentimentális, de ez van…) Illedelmes, kedves, cukorkalány leszek!! 🙂 ahogy mindig!! 😛
 
Na, tök jó! Beszéljünk meg mindent így! Nem érdemes magunkban tartani, mert az hülyeség! Mindketten komoly, érett, felnőtt nők vagyunk :DDDD úgyhogy ja. Nagyon szertelek, te vagy a legjobb lakótárs! Köszi, hogy elviseled az anyukámat meg a macskát, meg a hülye engem!!!!!!!!!
Ha a Tibi miatt összeveszünk, akkor pedig elköltözöm a Góbi sivatagba és remetének állok és soha többet nem leszenk barátaim, viszont mindenkinek oszteni fogom az észt és még szakállat is fogok növeszteni!! és ez komoly!!!
 
És siess haza és beszéljünk még és nevessünk ki mindenkit, mert csak mi vagyunk helikopterek és ha végre megírtam a Doronghoz az ódákat akkor nekiállok a forgatókönyvnek, mert már picsagazdag akarok lenni HOLNAP és kilóra megvenni a Dénestamást, a Baktit meg elásatni!! JUHÚÚ! Végre megjött, tök jó kedvem van, hogy nem lesz gyerekem a Ricsitől! :)) Pedig az olyan lenne mint az Alien-brrrrrr! 🙂 na jó nem szemétkedek, mert őt is szeretem valahol…:P
 
Szeri

napok

2009. január
h K s c p s v
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

“Nem énekelek, inkább sírok!”

...hypocrites, you're all here for the very same reason...