az egyik megfenyegetett, hogy elveszi az életemet, amiért nem erkélyes szobát kapott (nem olyat foglalt, megnéztem a visszaigazolást), mondván, rettentő fáradt, dohányozni akar és lezuhanyozni – a kettőt egyszerre? vagy az erkélyen? vagy ott akar aludni? vagy mivaaaan???
a másik fél órán át ordított velem, hogy az összes munkatársammal együtt idióta vagyok, amiért két elveszített csomagját nem vittem föl időben a szobájába (rossz nevet és szobaszámot adott meg) és nem vettem föl a telefont, amikor hívott (hallottam, hogy az éttermet hívja valaki, miután kikerestem a megfelelő lakó szobaszámát és a két böhöm táskával a lift felé nyomakodtam) plusz a british airways-t is föl kellett ébresztenie. who cares, de most komolyan?!
a harmadikról nem is beszélve, aki váltig állította, hogy a parkoló bejáratánál nincs “RECEPCIÓ” feliratú csengő, miközben a “RECEPCIÓ” feliratú csengő folyamatosan csengett…
megnéztem, nincsen telihold.
figyelembe véve, hogy a tegnapi napot (azt részét legalábbis, ami alatt nem a migrénnel folytattam szélmalomharcot) is csomóba kötött gyomorral töltöttem, komolyan remélem, hogy terhes vagyok, különben nem lesz mire fognom ezt a rettenetes ingerültséget és azt kell hinnem, a főzés képessége mellett egyéb, hasonlóan fontos képességeimet is elveszítettem (pl:optimizmus, vidámság, higgadtság)
akárhogy is, a hideg közelít. nagyon gyorsan pénzt kell szereznünk, hogy csokoládékészleteinket feltöltsük.
ánosi juci 