míg a halandók alszanak…
lekapcsolom a villanyt, behajtom az ajtót, betakarom a takaró alól kilógó kezüket-lábukat. távozóban ellenőrzöm az ébresztőórát és az ablakot.
a zenét mindig olyan hangerővel hallgatom, hogy halljam a szobából kiszűrődő lélegzést. ha éppen nem ott hajtom álomra a fejem…
az én álmom rohanás. álmom tűzvész és zuhanó madárraj az égből, hétvégi autópálya. az én álmom istentisztelet, egészen addig, míg a harangok valóban meg nem szólalnak; addigra úton vagyok.
míg a halandók alszanak, megstoppolom a zoknijukat a félhomályban és illatosra vasalom az ingüket, ha tárgyalni mennek másnap.egyvalamit nem tehetek meg értük: csíkokra szakított lelkemmel nem kötözhetem be lelkük tátongó sebeit. mert én is halandó vagyok, míg ők alszanak.
ánosi juci 