Könyvből

Ébren tartott a vonat rázkódása és a kétség, hogy egy végérvényes gyalázat ismét beleömlött, egyetlen nap alatt, életem üregébe, akár egy csészébe, melyet immár soha nem lehet kiüríteni: csak nagy nehezen tudtam annyira megbillenteni, hogy lássam átcsurranni a peremen a szégyen zavaros folyadékát – éreztem, hogy lassan csorog, anélkül hogy tudtam volna, mit gondoljak.

napok

2016. szeptember
h K s c p s v
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

“Nem énekelek, inkább sírok!”

...hypocrites, you're all here for the very same reason...